Ovis jóga beszámoló 2019.01.14.

A múlt órai pörgés után úgy döntöttem, eleve kis elcsendesedéssel kezdjük az órát. Gyertyát gyújtottunk, amit általában elég nagy áhítat övez :) és így kezdtünk a nyitó szép OM-mal – azért még így is volt egy-két ovis, aki a kelleténél kicsit elevenebben adta elő ezt az OM-ot ;) Aztán közösen szerettük volna elfújni a gyertyát, de Gergő nagy lelkesedésében mindenki előtt egyedül elfújta. Megbeszéltük hát, hogy ez azért nem volt így jó, mert a többiek most szomorúak, mert ők is szerettek volna részt venni a közös elfújásban. Úgy hogy meggyújtottam megint a gyertyát, és megbeszéltük, hogy egy-kettő-há-ROM-ra fújjuk el a gyertyát EGYÜTT és EGYSZERRE, és ez most szépen sikerült is, bár Nándi tiltakozott, hogy ő nem fújta, ő lemaradt – ezt az érvelést már egy korábbi óra végén többen is megpróbálták, akkor többször újra gyújtottuk a gyertyát, hogy mindenki boldog legyen, de most az óra elején nem vesztegettük az időt ;) Elmondtam a gyerekeknek, hogy most Viliről hoztam egy mesét, itt fogom a kezemben, találják ki, hogy mi az? Hát a barkochba játék még nem mindenkinek megy, mert volt, aki rögtön rákérdezett, hogy „Alma?”, de pl. Bálint nagy okosan leült mellém, és elkezdte kérdezgetni, hogy „élőlény? élettelen? papírból van?” De aztán segítenem kellett, hogy ez az élettelen dolog abból az anyagból készül, ami most odakinn nagyon olvad. :) Így már azonnal tudta mindenki, hogy hóból készült Vili. Akkor még egy kicsit tapogatóztak a sötétben, hogy hópihéről vagy hógolyóról van szó, de mikor kiderült, hogy egy fazék van Vili fején, akkor már mindenki tudta, hogy egy hóemberről beszélek. Elmeséltem, hogy Vili ILYEN nagy volt, de most olvad, és most már csak ilyen kicsi, és meg is mutattam egy kis filcből készített hóembert a tenyeremben. Megkértem a gyerekeket, hogy mentsük meg Vilit az olvadástól – vegyesen sikerült felkeltenem az érdeklődést, de azért igyekeztünk haladni a meseszálon. Fújtunk Vilinek nagy hideg szelet a hatalmas tüdőnkből. Átvittük evezős csónakkal a folyó északi partjára, ahol hidegebb volt. A farkasok elvitték a medve barlangjába, hogy megvédjék a napsütéstől (lefelé néző kutya alagútban vitték át Vilit a gyerekek felváltva). Pingpong labdákkal havat fújtunk Vilire, hogy felhizlaljuk kicsit, hógolyókat dobáltunk egy fészekbe. Végül kötélből improvizált szánkóra pattantunk, és elrobogtunk az Északi Sarkra, ott aztán átgörgettük a friss hóban Vili testét, hogy újra építsük – gurultunk matracon kis gombócban. Örömünkben fogócskáztunk egy sort, és a kis denevérek is lógva figyeltek minket – mindenki legalább 3x. Egy kis relaxáció, lezáró OM, kis nasi, kis aji, és nyitottuk az ajtót a szülőknek. Azért ma voltak együttműködési gondok a csoportban, de úgy hallottam, az oviban is – a három fiunk nagyon egymásra talált, mondhatni veszélyesen, nem győzöm őket és a többieket megvédeni önmaguktól és egymástól (birkó, kicsi rakás nagyot kíván stb.). Remélem, ezen is túllendülünk majd, mind az oviban, mind a jógán :)



Kövess minket a Facebook-on!